Minden olyan betegség és állapot esetén fennáll a tüdőembólia kockázata, amely kedvez a vénákban a vérrögképződésnek. Ilyenek például a hosszabb ideig tartó ágyhoz kötöttség, vénagyulladás, egyes daganatos betegségek, súlyos műtétek, elhízás, idült tüdő- és szívbetegségek.

A betegség súlyossága az érintett tüdőerek nagyságától és az általuk ellátott terület kiterjedésétől függ.

Tünetek:

• Hirtelen szaporává váló légzés,
• nehézlégzés kialakulása,
• nagy fájdalommal járó mellkasi nyomás,
• félelemérzés,
• ritkán köhögés,
• vérköpés,
• vagy láz.

Kialakulásának okai:

A tágult visszerekben kialakuló véralvadékok (trombusok) leszakadnak az érfalról, a vérárammal tovasodródnak az egyre nagyobb vénákba, onnan a szívbe jutnak, majd a tüdőbe kerülnek, ott pedig az egyre szűkebb érrendszerbe sodródnak.

Végül megakadnak a méretüknek megfelelő átmérőjű érszakaszban, és azt elzárják (embólia). Az elzárt ér mögötti terület nem kap vért, így megszűnik oxigén- és tápanyagellátása és kialakul a tüdőinfarktus, ami az érintett terület elhalását jelenti.

A kezelés lehetőségei:

A tüdőembóliát csak kórházban lehet kezelni!

A vérrögöket gyógyszerek segítségével feloldják, a továbbiakban keringésjavító gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat adnak, és az újabb rögösödés elkerülésére véralvadásgátló szereket. Szükség esetén oxigéndús levegőt lélegeztetnek be a beteggel.

Bizonyos esetekben műtétre is szükség lehet

Házi gyógymód nem lehetséges.