Nem csekély mértékben terhelik a környezetet a modern irodaépületek, különösen azok, amelyek klímaberendezéssel vannak ellátva. Az ilyen épületekben dolgozó emberek közül egyre többen fordulnak orvoshoz a legkülönbözőbb panaszokkal, amelyeket összefoglalóan sick-building (“beteg-épület”) szindrómának szoktak nevezni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986-ban elismerte el a tünetegyüttest.

A leggyakoribb panaszok:

• bőr- és nyálkahártya-irritáció,
• fejfájás,
• szemszárazság és -égés,
• gyakori és súlyos légzőszervi fertőzések (nátha, köhögés),
• szédülés,
• szapora légzés és/vagy légszomj,
• különféle allergiák,
• a légiósbetegség kórokozója által előidézett tüdőgyulladás.

Mindebben különösen nagy szerepet játszanak a rosszul karbantartott klímaberendezések, amelyek a kórokozócsírákat a szakértők véleménye szerint szinte kirepítik a helyiségek légterébe, mivel a légnedvesítésre szolgáló víz a mikroorganizmusok valóságos melegágya lehet.

Nemcsak az egyes irodákban uralkodó légkör teheti beteggé az ott dolgozókat. Maga a számtalan vegyi anyagot tartalmazó irodaépület is okozhat különféle betegségeket. A klímaberendezés által előidézett panaszok listája igencsak terjedelmes.

A fentebb említett tünetek jelentkezését az épületekben az esetlegesen magas koncentrációban kimutatható szén-dioxid is okozhatja. Dán kutatók szerint egyébként a levegőben rendre jelen lévő szerves vegyületeknek is szerepük lehet a beteg-épület szindróma kialakulásában. Az ilyen, röviden VOC-nak (Volatile organic compounds) nevezett anyagok (mint pl. az ózon) alapvetően károsan befolyásolhatják az immunrendszer működését

Legyünk elővigyázatosak az irodában!

Immunrendszerünk vtt kettős veszélynek van kitéve! A sick-building szindróma keretében jelentkező panaszok azt mutatják, hogy itt az immunrendszernek számos kórokozóval kell megbirkóznia, ám ugyanakkor a mérgező anyagok közvetlen hatásának is ki van téve.

Ezekhez járul még számos vegyszer, amely a tömítőanyagokból, a padlószőnyegekből, az irodai készülékekből, a bútorokból és a filctollakból párolog el.

A lakkokból, ragasztókból és festékekből, valamint a bútorokból és a padlószőnyegekből gyakran még izocianát is kerülhet a levegőbe, amelyet a gyártási folyamat során elmulasztottak nem mérgező vegyületekké átalakítani. Az izocianát a légutakat, az emésztőszerveket izgatja, és az immunsejteket károsíthatja.

A sick-building szindrómára jellemző panaszok fellépése után már csak idő kérdése, hogy mikor következik be a szinte teljes összeomlás. Ezzel a veszéllyel jár a krónikus fáradtság is, ha az immunrendszer nem kapja meg a szükséges támogatást – A krónikus fáradtságnak nem véletlenül esnek áldozatul a különösen aktív és nagyra törő személyek, akik a rendes munkaidőt meghaladó ideig tartózkodnak az irodában, s így hosszabban vannak kitéve az immunrendszert veszélyeztető hatásoknak.

A Sick-Building szindróma is beteggé tehet!

Megelőzhető a sick-building szindróma?

Mivel lényegében a “beteg épület” okozza, a klímaberendezések megfelelő tisztításával, az épület és helyiségeinek karbantartásával és tisztításával, az irodai környezetre történő gondos odafigyeléssel (például a fény- és zajerősség szabályozhatóságával) megelőzhető lenne a tünetegyüttes.

Általánosan megszabott normák minderre nem igazán vannak, ezért a munkahelyek, illetve az ott dolgozók felelőssége, hogy ügyeljenek környezetükre.

Az autósok egészségét a tankolás alkalmával a levegőbe jutó benzol veszélyezteti, amelynek szaga jól érezhető

Ezért az orvosok, szakértő személyek az alábbiakat is tanácsolhatják:

• Tankoláskor helyezzük a töltőfej fogantyúját automatikus állásba, és távolodjunk el a kocsitól néhány méterre, mivel ott a benzol koncentrációja már nem olyan nagy!
• A tanksapka felhelyezésekor tartsuk vissza a lélegzetünket!
• Csak olyan töltőállomásokon tankoljunk, amelyek elszívórendszerrel vannak felszerelve vagy egyéb védőberendezéssel ellátva, s így csökkentik a környezetbe jutó benzol mennyiségét!